Zichy-kastély

Bihardiószeg

Általánosságok

A falut 1291-ben említik először az írásos források. A legenda szerint a térség mocsárvilágának egyik szigetén egy diófa állt, melybe szeget vertek, hogy a pihenni vágyó vándorok ráakaszthassák tarisznyájukat. Történelmi tények szerint a szomszédos Egyed monostorának lakói a törökök vagy tatárok elől egy diófával benőtt „szegletbe” menekültek, és itt új települést hoztak létre. A név eredete is diós szegre, zugra utal. 1277-ben a Gutkeled nembeli Drug fia Péter volt a birtokosa, aki a lerombolt egyedi monostor köveiből épített itt templomot. Ezt Kopasz nádor rombolta le az 1300-as évek elején. A kövekből várat építettek, de ez a 18. század elején már csupán rom volt. 1551. február 3-án I. Ferdinánd követei és Fráter György itt kezdték meg a tárgyalásokat Erdély átadásáról. 1686-ban, a szentjóbi vár visszafoglalásával Bihardiószeg már osztrák fennhatóság alá került. Az udvar Heissler Donátnak adományozta. 1692-ben ő volt az, aki sikeresen befejezte Várad visszaszerzését. 1697-től 1719-ig egy holland generális, Johann Franz Grünsfeld lett a birtokos, aki sokat harcolt a kurucok ellen. A falu református templomát 1604-ben kezdték el építeni, a berendezése és az orgona a 19. század közepéből való. A katolikus templomot 1936-ban emelték. Addig a miséket a Zichy-kastély kápolnájában tartották meg. A község számára rendkívül fontos a borászat, amit a Zichyek modernizáltak. Bár sok minden változott, sok pince cserélt gazdát, hatalmas szőlőhegyek tűntek el nyomtalanul, mégis a Padalja örök tanúja marad az érmelléki Bihardiószeg egykori és jelenlegi borkultúrájának.

A gróf zicsi és vázsonykői Zichy család őse Zayk Gál lehetett. A 13. században a család egyik otthona a Zajk (Zala megye, Magyarország), míg a másik a Zics (Somogy megye, Magyarország) nevű településen volt. A 14. században kezdték használni a De Zich, később Zichy családnevet. A Zichyek jelentős katonai, politikai és kulturális szerepet töltöttek be Magyarország történetében. A 19. század kimagasló személyisége volt gróf Zichy Géza, akinek a politikai szerepvállalása mellett művészi ambíciói is voltak. Drámaíróként is tevékenykedett, de karnagyként és zeneszerzőként is dolgozott, valamint a Nemzeti Zenede elnöke volt 43 éven keresztül. Félkarú zongoraművész is volt, mert egy vadászat során elvesztette a bal kezét. Liszt Ferenccel is turnézott, aki elismerte tehetségét. Bihardiószeg történetében és fejlődésében nagyon fontos szerepet játszott a 19. század közepén Zichy (IX.) Ferenc, (VII.) Ferenc fia. Az ő nevéhez kötődik a helység szőlőgazdálkodásának és bortermelésének a fellendítése, az uradalmi pincészetnek a modernizálása. Ez mintaadóvá vált a környék többi uradalma számára is.

A kastély építését 1701-ben kezdték el Johann Franz Grünsfeld generális megrendelésére, a két református parókia helyének elfoglalásával. Ő vetette meg az alapjait a bihardiószegi majorsági gazdálkodásnak. Két évvel később már állt a kastély és 1704-ben a berendezése is megvolt, a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc ellenére. A klasszicista kastély egy négyzet alakú belső udvar köré szerveződik. Stílus szempontjából kivétel a dél-keleti szárny, illetve a kápolna, amely barokk jegyeket is mutat. A kastély legrégebbi része a kápolna. A bihardiószegi katolikus közösség használta templomként 1930-ig, amikor beköltöztették a vincellériskolát az épületbe. Akkor számolták fel az egyházi funkciót és előadásokra is alkalmas díszteremmé alakították át. A kápolna berendezési tárgyait, kegytárgyait, orgonáját az újonnan épített római katolikus templomba költöztették át. A boltívet 1930 után vágták a falba, hogy színpadot alakítsanak ki.


A birtok 1822-ben váltott gazdát, amikor ifjabb Adam Sternberg elcserélte egy csehországi birtokért Zichy (VII.) Ferenccel. Zichy Ferenc már korábban, éveken keresztül bérelte az épületet. A kastély körüli angolkertet 1810-ben alakították ki, zsellértelkek felszámolásával. Az épület a Zichyek idejében élte fénykorát, bár nem itt volt a család központja. Az uradalmi személyzet lakhelyei, az uradalmi ispán és a kasznár itt lakhatott a kastélyban, az alacsonyabb rendű kiszolgálószemélyzet a kastély környékén lakhatott. Az észak-nyugati épületszárny romos állapotban van, eredetileg verandás kialakítású volt. Az ablakokkal áttört falat 1930-ban építették meg, ugyanis az 1920-as agrárreformot követően Zichy Tivadar 1930-ban a román államra ruházta át az épületet azzal a feltétellel, hogy a birtok fogadja be a vincellériskolát.


Államosítást követő időszak

1930-tól kezdődően 1968-ig működött a kastélyban a település nagymúltú vincellériskolája. Az ebédlője a dél-nyugati, az osztálytermek az észak-nyugati szárnyban voltak. Később beköltözött a TSZ, a parkot pedig elhanyagolták. A ma látható fákat valószínűleg még a vincellériskola telepíthette. Néhány éve a község polgármesteri hivatala játszóteret alakított ki, így most a közösség használja.


A kastély jelenleg a helyi önkormányzat tulajdonában van és az épület dél-nyugati szárnyában az Érmelléki Ökológiai Múzeumnak, könyvtárnak, valamint kertészeti és borászati laboratóriumnak biztosít helyet.

Érdekességek

A Zichyek érdeme kimagasló Bihardiószeg és a környék bortermesztésének a felvirágoztatásában. A 19. század második felére borkereskedelmi szempontból is jegyzett volt a falu. Érdekes adat, hogy 1871-ben 200 üveg asszúbort küldtek innen egyenesen a kínai császárnak, de az orosz cári birodalomban is fogyasztották a diószegi nedűt. A debreceni polgárok is előszeretettel birtokoltak diószegi szőlőst.

Fontos tudnivalók

Elérhetőségek

Megközelítés

Scroll to Top